érték(m)érő

Úgy hallottuk, szerencsésnek mondják magukat azok az érdeklődők, akik 2019. október 18-án részt vettek a Munkácsy Mihály Múzeum érték(m)érő – Múzeumi körkép Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulóján című VI. Magyar-Román Határmenti Konferenciáján.

A konferenciasorozat egy huszonöt esztendős múltra visszatekintő együttműködés eredményeképpen valósul meg, amelyben a békéscsabai múzeum az aradi, a nagyváradi és – néhány éve – a temesvári múzeummal valósít meg a határon átívelő szakmai projekteket.

A megjelenteket Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere nevében dr. Bacsa Vendel jegyző és Marius Lazurca, Románia budapesti nagykövete köszöntötte.

A múzeum nemzetközi tudományos-muzeológiai tevékenységének kiemelkedő eseménye egy különleges érdekességgel, az Új szerzemények ünnepével indult. A nyíregyházi származású Sarnek Tamás egy Munkácsy műkereskedője, Charles Sedelmeyer által kiadott, Munkácsy-képek sorát felvonultató képkatalógust ajánlott fel a Munkácsy-relikviagyűjtemény, „A világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye” számára. Az aradi Kölcsey Társaság elnöke, Fekete Károly a festőfejedelem 1900. május 1-jén bekövetkezett halála után kiadott gyászjelentésekkel gyarapította gyűjteményünket. Az egyiket Munkácsy családja adta közre, a másikat a Magyar Képzőművészeti Társulat bocsátotta ki. Mindkettőt a gyulai származású Salacz Gyulának, Arad város akkori polgármesterének címezték.

A délelőtti blokkban, amelynek moderátora Martyin Emília, a Munkácsy Mihály Múzeum tudományos-muzeológiai osztályvezetője, a konferencia egyik szervezője volt, a múzeum Munkácsy Mihály életművével és életútjával foglalkozó muzeológusaként elsőként magam tartottam egy előadást. A 120 év története a műtörténész szemszögéből: A Munkácsy Mihály Múzeum Munkácsy-kollekciója című formabontó előadást három nagy méretű vetítőfelület együttes használatával tartottam meg a Múzsák Termében. A Munkácsy tematikát Szalay Ágnes, a Csabagyöngye Kulturális Központ Munkácsy Mihály Emlékháza munkatársa folytatta A Steiner–Omaszta-kúria, azaz a Munkácsy Mihály Emlékház című előadással. A történész az épület megszületésére és az Omaszta család kalandos történetére fókuszálta a figyelmét, kutatásait fennmaradt magánlevelek titkainak felfedésével fűszerezve.

A konferencia többi előadója a múzeumi gyűjteményekbe került képzőművészeti hagyatékok és speciális tárgycsoportok történetét mutatta be. Voltak olyan előadók, akik a múltban történtekre, és olyanok is, akik a jövőre, a tervekre koncentráltak gyűjteményük bemutatása során.

Ván Hajnalka művészettörténész (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba) a Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményről, dr. Adriana Pantazi művészettörténész (Aradi Múzeum, Románia) és Fekete Károly az Aradi Képzőművészeti Múzeum gyűjteményéről, Szelényi Katalin textilművész (Nagy Gyula Területi Múzeum Városi Képtára, Orosháza) az orosházi képzőművészeti gyűjtemény művészeiről, Szentandrási Sós Zsuzsa művészettörténész (Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt., Budapest) pedig Erdélyi Attilának a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban őrzött hagyatékáról beszélt. Fekete-Dombi Ildikó ügyvezető igazgató (Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft., Gyula) A monumentalitás európai nagymesterének hagyatéka: a Kohán Képtár gyűjteménye – intézményvezetői szemszögből című előadásában gyűjteménye jövőképével kapcsolatban vázolt fel – országos viszonylatban is – forradalmi újításnak számító lehetőségeket. Dr. Andrei Milin etnológus (Bánáti Falumúzeum, Temesvár, Románia) a téma szakértőjeként a gyűjteményükben őrzött bánáti üvegikonokról tartott egy történeti, ikonográfiai, nyersanyag- és technikatörténeti előadást. Dr. Rodica Elena Colta etnológus (Arad Megyei Művelődési Központ, Románia) a képzőművészet és a néprajztudomány határmezsgyéjén elhelyezkedő műfajról, a kevéssé feldolgozott naiv festészet főbb vonulatairól adott elő. A szakértő beszélt a naiv művészet megszületéséről, emblematikus képviselőiről és a világot behálózó fesztiválokról, pályázatokról és naiv művészetre szakosodott múzeumairól, galériáiról.

A romániai múzeumi szakma dojenjénak számító dr. Aurel Chiriac múzeumigazgató, egyetemi tanár (Körösvidéki Múzeum, Nagyvárad) egy, a gyűjteményükben őrzött emblematikus alkotásról beszélt. Victor Brauner A kék láng című festményéről szóló előadásában nagy ívű kitekintést biztosított a kor avantgárd művészetére magyar, román és szász alkotók bemutatásával.

A konferencia nem jöhetett volna létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága nagyvonalú segítsége és a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása nélkül. Köszönjük, hogy hozzájárultak a Munkácsy Mihály születésének 175. éves évfordulójára emlékező ünnepi programsorozat részét képező konferencia megvalósításához.

Gyarmati Gabriella,
a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze, a konferencia társszervezője

Fotó: Nagy Éva

Galéria