A nyugodt fejlődés időszaka (1301–1566)

A CSABAI KASTÉLY

 

Az Ábránfy nemzetség, mint a város középkori kastélyának építtetője is ismert. A család lakhelyül is szolgáló erősséget feltételezhetően Ábránfy Péter építette, mely az oklevelek tanúsága szerint már állt 1529-ben.
A kastély pontos helyének meghatározása a szakirodalomban ma is kérdés tárgyát képezi. Jankovich B. Dénes a mai Kastély utca 10. számú ház és az Ábrahámffy (Ábrahámfy) utca közti területre helyezi az egykori erődítményt. Azonban sem ezt, sem a korábbi verziókat egyelőre régészeti anyag nem támasztotta alá. A Munkácsy Mihály Múzeum Régészeti Osztálya – megegyezve a vizsgálandó területek tulajdonosaival – kísérletet tett felszíni, nem bolygatásos műszeres vizsgálattal a kastély lehetséges alapjainak felkutatására, és így városunk méltatlanul feledésbe merült erősségének pontos lokalizálására, későbbi feltárás reményében. Az első eredmények szerint nem a Kastély u. 10., hanem attól keletebbre helyezkedett el az épület.
A gyulai uradalommal majd’ 100 éve perben álló Ábránfy-család utolsó ura, Ábránfy Imre volt, aki tagja volt az 1552-ben Temesvárt védő seregnek, sőt török fogságba is esett. A királyi végvár, Gyula parancsnoka, az Ábránfy-család Szapolyai-pártiságára és a törökkel való összejátszás veszélyére hivatkozva, 1556-ban ostrom alá vette a csabai kastélyt, és egyes források szerint csellel, illetve ostrommal elfoglalta az erődítményt, majd le is rombolta azt. A nádornak írt jelentésben a gyulai kapitány, Mágocsy Gáspár kőerősségről, illetve toronyról is, sőt az épületet körülölelő nagy árokról is említést tett. Ábránfy Imre halálát lelte az ostromban, vagyonát elkobozták. Ezt követően új erősség már nem épült a rövidesen török uralom alá kerülő városban.

Az Ábrámffy címer