1848-tól a boldog békeidőkig
ÁCHIM L. ANDRÁS
Áchim L. András 1871. március 15-én született Békéscsabán. Való¬színűleg szembetűnő, hogy helyenként két időpont is szerepel szüle¬tésének napjával kapcsolatban. Felmerülhet bennünk a kérdés, miért is van ez így? Ugyanis a holdvilágot 1871. március 15-én, éjszaka látta meg, így csak másnap anyakönyvezték, tehát nem a születés, hanem a bejelentés napját, március 16-át írták be az anyakönyvbe. A család mindig is március 15-én ünnepelte születésnapját. Ady Endre mondta egyszer, hogy „akinek életére a nemzet számot tart, azt már születése pillanatában kiválasztja”.
Áchim L. András felvidéki gyökerű, csabai szlovák családba született. Apja Áchim András, anyja Prisztavok Ilona. Édesanyja korán meghalt, később apja újranősült, de viszonylag ő is fiatalon elhunyt. Tanulmányait a csabai algimnáziumban, majd a szarvasi főgimná¬ziumban végezte, ahol nagybátyja, Áchim Ádám evangélikus esperes felügyelete alatt tanult. Apja urat szeretett volna nevelni gyermekéből, de minden kísérlete hiábavaló volt.
Áchim nem akart tovább tanulni, az apai kérés ellenére sem. Ezt követően hazaköl¬tözött apja gerendási tanyájára, ahol gaz¬dálkodni kezdett. Apja az akkoriban egyál¬talán nem ritka testi fenyítést alkalmazta vele szemben, valamint még egyszer kísérletet tett megrendszabályozására. Katonai szolgálatra küldte fiát, így a fiatal gazda Mezőhegyesen, majd Szarajevóban töltötte katonaéveit.
A lobbanékony természetű „csabai parasztvezér” parasztpolitikus, képviselő, szerkesztő, a nagybirtok elleni harc jelentős alakja volt. A Magyarországi Független Szocialista Pártnak, később Magyarországi Parasztpártnak vezetője, valamint a Paraszt Újság című hetilapnak a szerkesztője.
Az az ember, aki paraszti sorból származott, aki a legjobban meg tudta érteni, mi bántja a paraszti származású embereket. Aki nemcsak így gondolkodott, nemcsak így érzett, hanem így is cselekedett. Felismerte, mi fáj nekik, tudni vélte a gyógyírt is a bajokra. A parasztság az a lenézett társadalmi réteg, amelyet nem véd meg senki. Hiszen ha valakit nagyon meg akartak sérteni, akkor más kifejezést nem is találtak: „Paraszt!”, „Ni, milyen műveletlen paraszt!” Áchim L. András feláldozta minden idejét, tehetségét, hogy a lenézett paraszti réteget pártba tömörítse, orvosolja bajait. Sokszor, nagyon sokszor síkra szállt a vérei érdekeiért, ezért a paraszti réteg szinte szentként tisztelte.
Áchim L. András
BÉKÉSMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET
A 19. század első felétől a gazdaság fejlődése érdekében Csaba községe és közönsége társulatok létrehozását kezdeményezték,1860-ban létrejött a Békésmegyei Gazdasági Egylet. Az egyesület bizottságának Trefort Ágoston lett az elnöke, aki fontosnak tartotta, hogy az emberekkel megszerettesse és kellemessé tegye a falusi életet; illetve nemcsak a birtokosokat látta szívesen az egyesületben, hanem a szegényebbeket is. 1861-ben báró Wenckheim Bélát választották meg elnöknek, de az egylet munkájában részt vett Reök István, Munkácsy nagybátyja; Mokry Sámuel búzanemesítő, Bodoky Károly és Sztraka Ernő, Csaba mérnökei. Az egyesület a mezőgazdaság fellendítését tűzte ki célul, foglalkoztak a növénytermesztés legsürgősebb kérdéseivel, hangoztatták a vármegye állattenyésztésének és a fonás-szövés fontosságát, és az alföldi vasútvonal mielőbbi kiépítését. A földművelés javításának érdekében kísérleteket és versenyeket folytattak; vásárokat, előadásokat és kiállításokat szerveztek.
A Békésmegyei Gazdasági Egyesület plakettje 1886-ból
A CSÁSZÁRI PÁR, I. FERENC JÓZSEF ÉS ERZSÉBET MEGTEKINTI A KÖRÖS SZABÁLYOZÁSÁT
A szabadságharc leverése után az uralkodó kezében összpontosult a hatalom. A politikai helyzet stabilizálása érdekében 1852-ben magyarországi körutazást tartott Ferenc József császár és Erzsébet császárné. A cél az volt, hogy a császár betekintést nyerjen a tartományok életébe, megismerje azok állapotát. Ferenc József és Erzsébet egy hét alatt bejárták az ország délkeleti–keleti részét Szegedtől Debrecenig, útba ejtették többek között Kecskemétet, Kolozsvárt és Gyulát. A múzeum gyűjteményében 3 darab litográfia található, ami látogatás különböző eseményeiről készültek, az itt látható képen a császári pár megtekinti a Körös szabályozását.
A császári pár, I. Ferenc József és Erzsébet megtekinti a Körös szabályozását
BÉKÉSCSABA 1884-ES, SZTRAKA ERNŐ ÁLTAL KÉSZÍTETT TÉRKÉPE
A 19. század második felétől Csaba városképe folyamatos változáson ment keresztül. Mindez Csaba mérnökének köszönhető, aki Sztraka Ernő volt. 1861-ben választották meg, és több mint három évtizedig, 1892-ig dolgozott ebben a tisztségben. A településen folyó építési munkálatokat nemcsak tervezte, hanem ellenőrizte is; 1865–66 során elkészítette a település rendezési tervét. Békéscsaba telkeiről, legelőiről és szőlőskertjeiről írt telekkönyvet; emellett Csaba új belterületi térképének elkészítése is az ő nevéhez fűződik. Csaba mérnökeként neki kellett megszervezni és biztosítani a heti piac és a vásári rend feltételeit. Neki köszönhető többek között a Széchenyi- és a Petőfi-liget megvalósítása, valamint a Fiume szálló, a Városháza, a polgári leányiskola, a jaminai evangélikus templom vagy a színház felépítése.