Az I. világháború és a román megszállás
VASBÓL KÉSZÜLT MOZSÁR ÉS MOZSÁRTÖRŐ
A hátországban állandóvá váltak a különböző címeken tartott gyűjtések, jótékonysági rendezvények a hadsereg, a katonák, a sebesültek hozzátartozói részére. Pénzt, fémet, ágyneműt, fehérneműt, majd később sok minden mást is gyűjtöttek. Egyre több fémre volt szükség a háborús gépezet mozgásban tartására, ezért összeírták a rézből, alpakkából, alumíniumból, ólomból lévő tárgyakat, s rekvirálásokra is sor került. 1915-ben megalakult a Magyar Szentkorona Országainak Fémközpontja Rt. a háztartási fémek begyűjtésének ellenőrzésére és irányítására. A katonai rekvirálás 1916-tól indult, az összeírt tárgyakat – legyenek azok akár kilincsek, mozsarak vagy pálinkafőző üstök – szabott összegű térítés ellenében vitték. 1917-ben már a templomokból vitték el a harangokat is. Az evangélikus kistemplomban 3 darab harang van, azonban az I. világháborúban a Marik féle harangot (Marik családtól kapta a templom ajándékba), nem tudták elvinni, hiszen 3600 kg volt.
Vasból készült mozsár és mozsártörő
FÁBÓL FARAGOTT KANÁL, VILLA ÉS KÉS
A katonák körében népszerű időtöltés volt a harcok szüneteiben vagy a fogságban a kezük ügyébe kerülő hadianyagból dísztárgyak, emlékek készítése. Az ágyúlövedékek hüvelyéből virágváza lett, más harctéri hulladékokból gyűrű, tintatartó és sok minden más. Kedveltek voltak a fafaragások, leginkább ládikát készítettek, vagy botot, fakanalat, favillát faragtak. Ezek a tárgyak arról tanúskodnak, hogy a katonák az embertelenségben is vágytak az értelmes alkotó munkára, az elkészült emlékeket pedig előszeretettel küldték haza a családjuknak.
Fogolytáborban faragott tárgyi emlékek
BÉKÉSCSABAI VÁROSI HAJDÚ EGYENRUHÁJA AZ 1920-AS ÉVEKBŐL
A megyei, városi szolgálatban lévő hajdúk hivatalszolgák, altisztek voltak, és csupán névrokonságban álltak az egykori szabadparaszti hajdúkkal. Az itt látható díszes egyenruhát az 1920-as években használta Békéscsaba városának hajdúja. Kialakításában, a huszár hagyományok érvényesítésével, egyértelműen a magyaros jellegre törekedtek. A hajdú egyenruha fő darabjai: fehér szőrmével bélelt mente, atilla, szűk huszárnadrág, sarkantyús csizma és fehér forgós csákó. Az egyenruhát zsinóröv, díszes tarsoly és szablya egészítette ki. Több motívum látható, amelyek a viselőjét alkalmazó városra utalnak. Többek között a tarsolyon Békéscsaba címere látható, míg a csákórózsán és a kardbojton BCs, vagyis a város nevének rövidítése olvasható.
Városi hajdú egyenruhája