A közigazgatás és a bírói tisztség
A BÍRÓI SZÉK
A Munkácsy Mihály Múzeum néprajzi gyűjteményének egyik legbecsesebb tárgya a csabai bíró széke. A bírói szék a bírói hivatal tárgyi jelképe, mellyel a fontos közigazgatási szerv tekintélye fejezhető ki. Ez az ülőalkalmatosság tulajdonképpen az uralkodói trónust idézi. Kezdetben a bírói szék használata a méltóság jelképe volt, mely emellett az ítélethozás elengedhetetlen kellékének is számított. Innen ered a törvényszék és ítélőszék szavunk is. A falusi és városi bírói tisztséghez szorosan kapcsolódott, ezáltal a bírók kizárólag ebben ülve hozhatták meg döntéseiket, ebben ülve gyakorolhatták a bíráskodást. A múzeum által nagy becsben tartott leghíresebb békéscsabai bírói szék háttámláján vésett felirat látható: „R: A: 1780”. Az „R” a szlovák ROKU (azaz évében), az „A” a latin ANNO rövidítése (jelentése szintén évében). Az első bíró, akinek ilyen típusú szék készült, és aki feltételezhetően elsőként ült benne, Kerepeczky Mátyás volt, aki 1780 és 1782 között töltötte be a tisztséget.
Csabai bírói szék 1760-ból
A HÁROMFÉLE BÜNTETÉS
A több vármegyéből származó Békéscsabára érkezett vegyes népesség egybeforrasztásában nagy szerepük volt az evangélikus lelkészeknek, tanítóknak, különösen Tessedik Sámuel lelkésznek. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a településen kevés ember került szembe a törvénnyel. Már hivatalba lépésekor kihirdette: „mindenki úgy viselje magát, mint egy valódi evangelicushoz illik, a rendzavaró s botrányos életű nyilvánosan, az egész egyház előtt büntettessék”. A leírások szerint Békéscsabán háromféle büntetés volt általános: a kalodába zárás, a pénzbüntetés, a megveretés. Haan Lajos leírásából egy konkrét példát is ismerünk: „…egy Sípos Ilona nevű nő, kit férje hét év előtt elhagyott volt, gyermeket szült. Ez feljővén az avatásra, vasárnap a templom előtt felállított kalodába záratott, s ott három óra hosszant tartatott; …[az] éneklés után [a] templomba vitetett ’s ott kellett az egész gyülekezettől térden állva bocsánatot kérnie ’s javulást ígérnie.”
A tajtékkőből faragott pipákat elsősorban a jómódúak használták. A tajtékkő a használat során nyerte el sárgásbarna színét. A pipákat gyakran díszesen faragták, ezen egy vágtató ló és levélmotívum látható. A pipázáshoz használt dohány termesztését Haan Jánosnak köszönhetjük, aki 1818-tól szolgált a csabai evangélikus egyházközségben. Működése idején került sor 1824-ben az evangélikus nagytemplom felszentelésére, amely Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Nemcsak a csabai hívek lelki életével foglalkozott, hanem fontosnak tartotta a település gazdasági fejlődését is. Fia, Haan Lajos elbeszéléséből tudjuk, hogy kocsikat és hajókat készített, valamint utakat tervezett a megye részére, melyeket a megye elfogadott, de sajnos ezek nem valósultak meg. Ő volt az első Csabán, aki dohányt és lucernát kezdett termeszteni, az utóbbit azonban sokan egyszerű fűnek nézték, és csak akkor vetettek lucernát, amikor látták, hogy mennyi terem belőle. Így többek között neki is köszönhetjük, hogy ezek a növények meghonosodtak településünkön.
Járókaloda, büntetőeszköz
TAJTÉKKŐBŐL FARAGOTT PIPÁK
A tajtékkőből faragott pipákat elsősorban a jómódúak használták. A tajtékkő a használat során nyerte el sárgásbarna színét. A pipákat gyakran díszesen faragták, ezen egy vágtató ló és levélmotívum látható. A pipázáshoz használt dohány termesztését Haan Jánosnak köszönhetjük, aki 1818-tól szolgált a csabai evangélikus egyházközségben. Működése idején került sor 1824-ben az evangélikus nagytemplom felszentelésére, amely Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Nemcsak a csabai hívek lelki életével foglalkozott, hanem fontosnak tartotta a település gazdasági fejlődését is. Fia, Haan Lajos elbeszéléséből tudjuk, hogy kocsikat és hajókat készített, valamint utakat tervezett a megye részére, melyeket a megye elfogadott, de sajnos ezek nem valósultak meg. Ő volt az első Csabán, aki dohányt és lucernát kezdett termeszteni, az utóbbit azonban sokan egyszerű fűnek nézték, és csak akkor vetettek lucernát, amikor látták, hogy mennyi terem belőle. Így többek között neki is köszönhetjük, hogy ezek a növények meghonosodtak településünkön.
Bagyinka György, csabai gazda