A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története
Az 1899-ben létrejött Békéscsabai Múzeum-Egyesület gyűjteményei között helyet kapott a könyvtár is. Az egylet a Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár által kidolgozott alapszabály-tervezetben könyvtáralapítási célokat is tűzött maga elé. A társulat a közművelődés terjesztését többek között könyvtári olvasóterem berendezésével kívánta megvalósítani. Alapszabályaiban külön megszabta a könyvtár kezelőjének feladatait is.
A könyvgyűjteményt az adományozók (pl. Bende Albert, Varságh Béla, Kner Izidor, Tevan Andor) ajándékain kívül cserepéldányokból és vétel útján fejlesztették. Kezdeményezést tettek a helyismereti kiadványok tervszerű gyarapítására is. 1902-ben a könyvtári gyűjtemény 761 kötetből állt.
A Múzeum-Egyesület könyvtárát (3350 kötetet) 1913-ban költöztették át az időközben felépített „Közművelődésházá”-nak elnevezett múzeumépületbe. Az intézmény 1914. március 28–29-i felavatása után a Múzeum-Egyesület dokumentumrészlege a helyi múzeum könyvtáraként alakult újjá, s állománya mindenki számára hozzáférhetővé vált. A kultúrpalota földszintjén elhelyezett könyvtár ekkor két helyiségből állt. A könyvgyűjtemény gyarapodása az I. világháborúig zavartalan volt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának munkája révén.
Az I. világháború szinte teljesen megbénította a „Közművelődésháza” munkáját, könyvtára 1915 végéig szüneteltette tevékenységét a látogatók előtt. Ám az I. világháború végéig a könyvállomány elsősorban színvonalas tudományos alkotásokkal gyarapodott főként adományok útján.
A két világháború között a csabai múzeum helyzete szerencsésnek mondható, mivel önálló épületben működött, s otthont adott a múzeumi könyvtárnak. Az olvasóteremmel is rendelkező bibliotéka fejlődése azonban – a központi segélyezés híján – nem volt zavartalan. Állománya 1922-ig elsősorban adományok útján gyarapodott; ez idő tájt már birtokában volt a Haan Lajos evangélikus lelkész hagyatékát képező értékes kéziratoknak. A fejlődés évei 1924-től kezdődtek ismét. A könyvtár bővítésével és az olvasóterem megnyitásával újra fellendült a munka. 1936-ig a múzeum államsegélyben is részesült, de a fenntartás költségeinek nagyobb részét a város képviselte. A könyvtári állomány a tárgyalt időszak végén alig haladta meg a 6500 kötetet.
A múzeum épületében helyet kapott Városi Könyvtár gyűjteménye a II. világháború alatt inkább gazdagodott, mivel a gazdátlanná vált helyi magángyűjtemények egy részét helyiségében őrizték. Ide került a múzeum épületében dr. Südy Ernő által szervezett, elsősorban klasszikus alkotásoknak helyet adó Aurora-kör 2700 kötetes könyvtára is.
A II. világháború után egy új, a múzeum épületében helyet kapó Városi Népkönyvtár létrehozásával bízták meg Féja Gézát, aki 1945-től 1956-ig Békéscsabán tevékenykedett könyvtárosként. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. Féja 1945. május 2-án kezdte meg könyvtárszervező munkáját, mely a régi múzeumi könyvtár (Városi Könyvtár) anyagából, a Kner-család dokumentumaiból, a nyugatra távozók könyvállományainak töredékeiből, az Aurora-kör gyűjteményének megmaradt köteteiből, a háború után megszűnt társadalmi szervezetek, egyesületek könyvtári egységeiből állt össze. Továbbá összegyűjtötte a kígyósi Wenckheim és a kétegyházi Almásy grófok széthurcolásból megmaradt könyveit. Ez utóbbiak között ma is figyelemre méltó becses kéziratokat, régiségeket, első kiadásokat talált.
A mindössze néhány hónap alatt 20 000 kötet fölé emelkedett könyvállomány kisebb részének alkalmi feldolgozása után 1945. július 15-én nyílt meg az új Városi Népkönyvtár. Féja Géza sokat fáradozott a könyvtár népszerűsítésén: felolvasásai, színvonalas irodalmi estjei az 1945 után kibontakozó szellemi élet egyik központjává tették a múzeum intézményét.
A könyvtár alapításakor kezdte meg Féja a különleges gyűjtemények szervezését is. Az állomány 53 db magyar, latin, német, szlovák nyelvű, gyakran hungarológiai értékű kéziratos művet tartalmazott, melyet rendezett és katalogizált. E mellett kialakította a helytörténeti, azaz a Békési Gyűjteményt.
Az 1950-es évekre a könyvtár helyzete tarthatatlanná vált, 1951 végén a múzeumtól különvált. A következő évek, évtizedek azonban azt igazolták, hogy könyvtár nélkül nem funkcionál a múzeum, a tudományos kutatómunka.
A múzeum és a könyvtár 1951-ben történt szétválasztásakor a múzeum épületében mindössze 100 darab könyv maradt. A múzeumi könyvtár ettől kezdve kutatási feladatokat látott el. Állománya azonban – az intézményben folyó tudományos munkához elengedhetetlen kiadványok igénylésének köszönhetően – folyamatos gyarapodás után az 1970-es évek végén mintegy 8000 kötetet számlált már. A szakkönyvtárban az 1990-es évek közepéig a dokumentumok szűkös helyen, formátum szerint tárolva helyezkedtek el.
1995-ben lehetőség nyílt a könyvállomány új, tágasabb terembe költöztetésére, ahol a rendelkezésre álló elegáns, világos olvasóterem optimális helyet biztosított a tudományos munkára; de könyvbemutatóknak is otthont adott. Lehetővé vált a könyvek szakrendi elhelyezése: a gyűjtőkört képező néprajzi, természettudományi, művészettörténeti, régészeti és helytörténeti vonatkozású kiadványok rendszerezve kerültek egy helyre. 2003-ban megkezdődött az állomány számítógépes nyilvántartása. Ez évtől napjainkig a könyvtáros az intézmény kiadásában megjelenő könyvek szerkesztői munkálatait is végzi.
2006 végén, a Munkácsy Mihály Múzeum épületének felújítását megelőzően a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága új épületbe költözött az ekkor már közel 34 000 kötetet számláló könyvtárával együtt. Az újonnan kialakított olvasóterem két raktárhelyiséggel is bővült a gyarapodó állomány elhelyezésére.
2013 januárjától a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartása alá kerülő Munkácsy Mihály Múzeum könyvtára több mint 40 000 kötettel áll az intézményi dolgozók és a kutatók rendelkezésére.
Mivel az elmúlt években a könyvtár dokumentumai iránt megnövekedett igény nem áll arányban a beszerzésre fordítható összeggel, így a kötetek többsége intézményközi cserekapcsolatok révén kerül a gyűjteménybe. De nem hanyagolható el a vétel, illetve az ajándék útján a bibliotékába kerülő dokumentumok száma sem. 2008-tól gyarapítja a múzeumi könyvtár gyűjteményét a Békéscsabához kötődő festőművész, Csabai-Wagner József 117 kötetből álló könyvhagyatéka dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából. Jelenleg három különgyűjtemény gazdagítja s teszi egyedivé a könyvtár állományát: a Békési, a Munkácsy és a Csabai-Wagner József Gyűjtemény.