A legextrémebb élőhelyek világa – a szikes puszták
EGY FURCSA NÖVÉNY A SZIKESEN: A SZIKI LÓROM
A sziki lórom (Rumex pseudonatronatus)
Sziki mocsárrétek, szikes erdei rétek, magaskórósok és szikespuszták növénye. 50-150 cm magasra megnövő, erőteljes évelő növényfaj. Magyarországon csak a Tiszántúl szikesein él.
Elterjedése különleges, mivel Európában az északi területekről és a balti államokból, továbbá Oroszországból ismert. Igen meglepő tehát, egy ilyen északi elterjedésű faj jelenléte az alföldi szikeseken. Előfordul még Romániának a magyar Alföldre eső területén is. Nehezen felismerhető a faj, ezért a botanikusok feltételezik, hogy további állományai is lehetnek a térségben.
Borbás Vince, neves magyar botanikus írta le elsőként 1879-ben. A később védetté nyilvánított növényfajt, a Bélmegyeri Fáspusztán levő Szilvási-erdő tisztásán találta meg először.
Elterjedési területének jelentős részén veszélyeztetett. A veszélyt az élőhelyének megszűnésé jelentheti.
Védett növény, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft
Sziki lórom
EGYÜTTÉLÉS: A SZIKI KOCSORD ÉS A NAGY SZIKIBAGOLY
Sziki kocsord (Peucedanum officinale)
Az orvosi kocsord néven is ismert növény a zellerfélék közé tartozó védett faj, a nagy szikibagoly lepkefaj egyetlen gazdanövénye Magyarországon. Magasra megnövő, feltűnő növény. Szálas levele, vastag gyökere és összetett ernyős virágzata van. Magyarországon elsősorban a sziki magaskórós társulásokban fordul elő, amely főleg sziki tölgyesek tisztásain és szegélyén, valamint a nagyobb alföldi folyók egykori árterének különböző mértékben kiszáradt és elszikesedett gyepeiben található meg. Mészkedvelő, sótűrő faj. Élőhelyének megszűnése, a legeltetés és a taposás veszélyezteti.
A sziki kocsord védelme azért is rendkívül fontos, mert hajtásaiban és gyökerében fejlődik ki a fokozottan védett nagy szikibagoly lepke (Gortyna borelii) lárvája. A lepkefaj vádelme leginkább a növény állományainak megtartásával biztosítható. A virágzó hajtások lekaszálását a növény túléli, de a lepkehernyót elpusztítja. Ezért fontos ismerni mindkét faj életciklusát.
Védett növény, természetvédelmi értéke: 5 000 Ft
Sziki kocsord
Nagy szikibagoly (Gortynia borelii lunata)
Magyarország egyik legritkább lepkefaja a nagy szikibagoly, melynek számottevő állományai vannak a Körös-Maros Nemzeti Parkban. Ez a fokozottan védett éjszakai lepkefajunk szorosan kötődik a tápnövényéhez, a kaporhoz hasonlító sziki kocsordhoz. Nyáron a faj jelenlétét elárulja a tápnövény tövében fellelhető jellegzetes úgynevezett „rágcsa”, vagyis a hernyók rágása nyomán keletkezett növényi törmelék. Az imágókat, vagyis a kifejlett lepkéket pedig éjszaka lehet megtalálni, mivel az éjszakai lepkék közé tartozik a faj.
A faj világállománya nagyrészt hazánkra koncentrálódik, és itteni előfordulási helyei közül is kiemelkedik a Bélmegyeri Fáspuszta, ahol a világ egyik legerősebb populációja él a fajnak.
Éppen ezért fokozottan védett, Natura 2000 jelölő faj.
Természetvédelmi értéke: 250 000 Ft
A LEGNAGYOBB RÖPKÉPES MADARUNK: A TÚZOK (Otis tarda)
A magyar természetvédelem egyik jelképévé vált túzok a legnagyobb testű hazai madárfajunk. A kakasok elérhetik a 16 kilogrammot, míg a tyúkok mindössze 4 kilogrammosak. A faj a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek valamint a Körös-Maros Nemzeti Parknak is címerállata. 1986-ban és 2014-ben „Az év madarává” választották. Hazánkban 1970 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Egykoron Európa nagy részén előforduló állományaikból mára alig maradt hírmondója.
A világ legnehezebb repülő madarának védelme nem egyszerűen csak egy fontos faj megóvásáról szól, hanem élőhelyének, a füves pusztának a megmentését is magában foglalja. Magyarországon a faj megmentésében központi szerepe van a Békés megyében található Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai túzokrezervátumának. Az 1975 óta működő túzokvédelmi állomás egyik legfontosabb feladata, a mezőgazdasági munkák károsításaitól megmentett fészekaljak felnevelése és visszavadítása. Hazai populációi nem vonulók, de időnként, elsősorban nagy hó esetén dél felé vándorolnak.
Hazánkban fokozottan védett madár, a globális Vörös listán is szerepel, sebezhető kategóriában.
Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 1 000 000 Ft!!!
Pusztáink, a túzok utolsó menedékei
Ennek a különleges madárfajnak a védelmében a mi vidékünk jelenti az egyik legfontosabb bázist a világon. A magyar természetvédelem egyik jelképévé vált túzok (Otis tarda) a legnagyobb testű hazai madárfajunk. Valamikor Európa nagy részén előforduló állományaiból mára alig maradt hírmondónak. Magyarországon, sőt világszinten is, a faj megmentésében központi szerepe van a Békés megyében található Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai túzokrezervátumának.
A világ legnehezebb repülő madarának védelme nem egyszerűen csak egy kipusztulás szélére került faj megóvásáról szól, hanem élőhelyének, a füves pusztának a megmentését is szervesen magában foglalja. A dévaványai túzokrezervátum hatalmas erőfeszítéseket tesz a faj megmentése és szaporodása érdekében. A faj a sebezhető kategóriában szerepel a globális Vörös listán. Hazánkban 1970 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint.
Múzeumunk történetének szempontjából is jelentős értéket képvisel ez a madárfaj, mivel a természettudományi gyűjteményünk legidősebb darabja az a túzokpár, mely preparátum 1901-ben készült, és adományozója a múzeumalapító Zsilinszky Mihály államtitkár volt.
Legnagyobb madarunk, a túzok