A mai táj születése

A FÖLDKÉREG KINCSEI AZ ALFÖLDÖN: A HÉVIZEK ÉS AZ ARTÉZI VIZEK

 

1. Az ártézi vizek

Az artézi víz a földfelszín alatt nagy mélységben, vízzáró rétegek közt levő vizet jelenti, melyet fúrással a felszínre lehet hozni. A nagy nyomás alól érkező rétegvíz az artézi víz. Ha a nyomás nem elegendő a víz felszínre juttatásához, akkor szubartézi vízről beszélhetünk. A nyomást a vízzáró rétegek (litosztatikus nyomás), a vízoszlop (hidrosztatikus nyomás), a rétegek gáztartalma és a kőzetoszlop súlya adhatja.
Az artézi elnevezés a franciaországi Artois-gróf nevéből keletkezett, kinek területén legelsőként fúrtak ilyen kutat.
Békéscsabán a Kossuth-téren 1885 tavaszán kezdték el az artézi kút fúrását. A fúrás négy és fél év után a nehéz terepviszonyok miatt megakadt, folytatását Zsigmondy Béla budapesti mérnökre, a mélyfúrási technika kiváló szakértőjére bízták. Ő fontosnak tartotta a kút „építészeti műremekekké való kiképzését” is, ezért készült el a mészkő medence, melynek dísze a kagylóban álló, kezében halat tartó najád. A „Halászlányos kútként” ismert alkotás, az elkészülte után azonnal elnyerte a vármegye 1 000 pengős díját. Békéscsaba lakossága gyógyító hatást tulajdonított a víznek, és adakozással sürgette az újabb kutak fúrását.
A második ártézi kút, az Andrássy úton, 1893-ban készült el. A kút díszéül Zsigmondy Béla a győzelem, Viktória szárnyas nőalakját választotta. A csabai nép a szobrot angyalnak vélte, így került a köztudatba az „Angyalos kút” elnevezés.
Sajátos az Alföld artézi víz készlete, ugyanis ennél nincs utánpótlás, úgynevezett fosszilis víz, teljesen körülzárt vízlencsékkel. Éppen ezért az Alföld rétegvíz készlete véges. Az utóbbi évtizedekben napi kitermelése 4 millió m³, éves kitermelése 1,5 km³ volt, ami közelíti a Balaton vízmennyiségét, vagyis a 1,8 km³-t.

2. Miért gazdag hévizekben az Alföld?

A Körösvidék hazánk leggyorsabban süllyedő területe, ahol a Kis- és a Nagy-Sárrét található. A magasabb térszínű löszvidékek: a Mezőföld, a Bácskai-löszhát, a Körös-Maros köze, a Nagykunság és a Hajdúság.
A magas geotermikus gradiens miatt sok helyen találhatók hévizek (pl. Hajdúszoboszló, Gyula, Gyopáros), és lehetőség van geotermikus energia előállítására is.
A hévizek kialakulásához a forró altalaj és a magas kőzethőmérsékleten kívül szükség van a vizet tároló és azt leadni képes képződményekre, melyeket vízadó rétegeknek nevezünk. A bennük tárolt vizek – a geotermikus adottságok következtében – a mélységgel arányosan növekvő hőfokúak. A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése során kialakult állapotok ehhez kedvező körülményeket biztosítanak.
A természetes vízfeltörések, források az Alföld peremén mesterséges fúrások, többnyire olaj- és földgázkutatás nyomán létesültek. Magyarország, és ezen belül megyénk területe is különleges balneológiai adottságai révén rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Izland, Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Kína és Új-Zéland mellett itt találhatóak a legnagyobb hévíz készletek.
Termálvíz és gyógyvíz adottságait tekintve Magyarország első helyen áll Európában. Jelenleg kb. 500 termálvíz előfordulási hely van, ami azt jelenti, hogy az ország területének 70%-án található +30°C-nál melegebb természetes víz. Ritkábban említik meg, hogy az itt lévő hévízek gyógyászati, balneológiai hatásait tekintve egyedülállók a világon. Sehol máshol nem található, ennyi különböző betegség kezelésére, illetve megelőzésére alkalmas kiváló minőségű termál és gyógyvíz.

 

 

---

 

AZ ANTROPOCÉN KOR JELKÉPE, A BETON

 

A beton egy mesterséges építőanyag, melynek összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz. Előnye, hogy bármilyen alakra formázható, megszilárdulva pedig nagy szilárdságú tartószerkezetként működik. A rómaiak állítottak elő először betont. Az úgynevezett római cementet a Vezúv vulkáni tufáinak megőrlésével készítették mész hozzáadásával. Így egy víz alatt is megkötő keveréket kaptak, melyet utak, fürdők, vízvezetékek építésére használtak. Ez kiállta az idők próbáját, ahogyan azt a rendkívül tartós, ma is álló római kori építmények bizonyítják.
Antropocén jelentése: antropo = emberi, cen = új
2016. augusztus 29-én a Dél-afrikai Köztársaságban található Fokvárosban tartott 35. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson azt javasolták a résztvevők, hogy a tudomány hivatalosan zárja le a holocén kort, és az 1950-es évektől új földtörténeti korszakot az antropocént nyissák meg. Az 1950-es években kezdődtek azok a tevékenységek, amelyek nyomai a Föld rétegtanában is meg fognak jelenni, mint például a nagyléptékű bányászat, a radioaktív szennyezés, a műanyag hulladékok, a károsanyag kibocsátás megnövekedett szintje, a nagymennyiségű beton előállítása, a nagymennyiségű fosszilis energiahordozók kitermelése, stb.
Ezért döntöttünk úgy, hogy a kiállításban a földtörténeti korok legvégén a beton, mint mesterséges kőzet, jelképezze az új földtörténeti korszakot, vagyis az antropocén kort. Nem titkolt célunk, hogy ez a kőzet hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen mértékben nyúltunk bele a természetes környezetbe, és elgondolkozzunk, hogy ez hova vezet bennünket…

A beton