Egy nép hazára talál (10. század)

ANONYMUS A HONFOGLALÁS BÉKÉSI ESEMÉNYEIRŐL

 

A 12. század végén élt Anonymusnál, aki valószínűleg III. Béla király (1172-1196) jegyzője volt, több helyen is szó van vidékünkről. Az egyik helyen azt olvashatjuk, hogy Árpád vezér „azután Szalók apjának, Ösbőnek hűséges szolgálataiért, Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt. Veleknek pedig a Zarándi ispánságot adta”. Az egykori Zaránd megye nyugati területei ma Békés megyéhez tartoznak, így a mai Elek község is. Az Elek név a Velekből keletkezett a „V” lekopásával, az eredeti Velek forma pedig az egykori tulajdonosra utal. Egy másik helyen azt írja Anonymus Tas és Szabolcs vezérrel kapcsolatban: „Azután útjukat folytatva Szeghalomhoz jutottak; itt át akartak kelni a Körösön, hogy Mén-Marót ellen harcoljanak, de Mén-Marót katonái odajöttek, s megakadályozták, hogy átkeljenek. Továbblovagolva tehát, egy napra rá az apró halmoknál ütöttek tábort.” Az „apró halmok” azonos a későbbi Apróhalomházával, ami ma Póhalom néven nyilvántartott puszta, Gyomától északra. A harmadik hely, ahol Anonymus Békés megye területét említi, a következő: „A székelyek fiait azonnal elküldték Árpád vezérnek, s ők maguk elöljáróban a székelyekkel…sereget küldtek Mén-Marót bihari vezér ellen. ….a homokon keresztül lovagoltak, majd a Bőd-révnél áthajóztak a Tiszán. Innen továbblovagolva a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. …A Körös folyón a Szarvas-halomnál átúsztattak, s onnan továbblovagolva a Tekerő vize mellett ütöttek tábort.” Anonymus adatait azonban csak kellő kritikával vehetjük figyelembe, mert azok értelmezése között komoly eltérések vannak.