Két, személyét felfedni nem kívánó műtárgyfelajánló, egy magángyűjtő és egy szintén rejtőzködő műpártoló örökösnő szinte egy időben kereste meg a békéscsabai múzeumot azzal a szándékkal, hogy képzőművészeti gyűjteményének gyarapítására egy-egy műtárgyat ajánljon fel adományképpen. Amikor az ajándékokat átvettük, látható volt, hogy elsősorban nem két friss szerzeményként bekerült műtárgy, hanem két kiváló magyar művész találkozásáról van szó. Egykor hasonló alkotói elveket valló barátokról, Koffán Károlyról és Kohán Györgyről beszélünk.
KOFFÁN KÁROLY Zichy-díjas Érdemes művész működése igen sokrétű, grafikusi, fotóművészi, bábművészi, valamint pedagógiai munkássága is jelentős, de ami talán meglepetést jelenthet tevékenységében, az európai ornitológus társadalom közismert és elismert tagjaként tartja számon. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol kitűnő karakterrajzai révén figyeltek fel rá, Rudnay Gyula tanítványa volt. A békéscsabai kötődésű művészek közül Jakuba Jánossal és Bolmányi Ferenccel járt együtt a főiskolára, de tudjuk, hogy Kohán Györggyel is ekkor ismerkedett meg.
Egy Békéscsabához fűződő szál is láthatóvá vált most, ugyanis Koffán Károly párizsi tartózkodása idején Blattner Géza marionett bábtársulatában, az Arc-en-Ciel-ben együtt dolgozott a városhoz családi kapcsolatai révén kötődő Kolozsváry Zsigmonddal, Sigismond Kolos-Varyval. Tudjuk, hogy Madách Imre Az ember tragédiája című művének színrevitelében mindketten részt vettek.
1942-ben saját iskolát szervezett, amelyben a békéscsabai művészek egyik legjelesebbjével, Perlrott-Csaba Vilmossal tanított együtt. Néhány esztendővel ezután, 1947-ben született a Csendélet című monotípia, amelyet a művész az esztendő karácsonyán ajándékozott Fifinek, azaz Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós özvegyének. Születése után 75 évvel, 2022 karácsonyán pedig a békéscsabai múzeum kapta meg a grafikát.
Koffán Károly 1966-ban egy fotókiállítást rendezett a Magyar Nemzeti Galériában, ahol szerepelt Kohán György az óta széles körben is ismertté vált portréfotója. Kettejük életében az e fénykép elkészítése miatti találkozó volt az egyik vagy talán utolsó alkalom, amikor viszontláthatták egymást. KOHÁN GYÖRGY Tornyai-plakettel, Munkácsy Mihály-díjjal és Kossuth-díjjal elismert festőművész a Temetőkert című vízfestményének készítése idején nagyon fiatal volt, csupán 17 esztendős. Már három éve túl volt első kiállítási szereplésén, amelyen még mint kovácstanonc vett részt. A tehetséges fiú továbbtanulását a gyulaiak közül többen segíteni szerették volna. Feltételezhetően a támogatás céljával vásárolta meg N. Szabados József gyulai származású, építőipari szakvizsgával rendelkező építőmester, számos Békés vármegyei magán- és középület, templomok, paloták és polgárházak építője a Temetőkertet. A komoly hangvételű, festészeti erényeket már egyértelműen mutató akvarellt a tekintélyes gyűjteményt felépítő N. Szabados József hagyatékából emelte ki leszármazottja.
Bár egyikük 1966-ban, másikuk 38 esztendeje hunyt el, az egykor a Szerdások közé tartozó művészek így több mint fél évszázad elteltével újra találkozhattak. Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban…
Gyarmati Gabriella művészettörténész
Galéria:
-
- A Munkácsy Mihály Múzeum legújabb szerzeményei
-
- Az eddig egyetlen múzeumban sem látott, a nyilvánosság elől évtizedekig elzárt műalkotások adományozásról dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, a művészekről és a művekről Gyarmati Gabriella művészettörténész beszélt 2023. január 20-án
-
- Gyarmati Gabriella művészettörténész
