180 után: Munkácsy 125

A 2025-ös esztendőben a legegyetemesebbnek tartott magyar festő, Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900 május 1.) halálának 125 éves évfordulója van. A művészre emlékező és emlékeztető kiállítások címei is jelzik, miképpen vélekedik a XXI. század embere a festőnagyságról: Munkácsy – Egy világsiker története; Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala; Munkácsy. a sikersztori; Munkácsy, a festőzseni… A békéscsabai múzeum, büszkén viselve a festőnagyság nevét, halálának évfordulóján elhelyezte a kegyelet koszorúját Munkácsy Mihály sírjánál a Fiumei úti sírkertben. Emlékezzünk együtt a mesterre!

1900. május 1-jén Munkácsy Mihály meghalt. Németországban bekövetkezett halála után betegszobájában ravatalozták fel. Egyértelmű volt, hogy a festőnek magyar földben kell nyugodnia; testét vonaton szállították haza, majd a Műcsarnokban ravatalozták fel. Temetését – látványos külsőségek mellett – május 9-én tartották. Telcs Ede szobrászművész nevéhez kötődő síremléke 1911-ben készült el.

Az Európa legnagyobb szoborparkjaként számon tartott temetőben a festő barátai, ismerősei, jóakarói és támogatói közül többek megidézésére is lehetőségünk nyílik.

Az ifjú Munkácsy teljes meggyőződéssel, nemzeti érzelmű pályakezdő festőként kapcsolódott a nemzeti függetlenségi törekvések nemes ügyét szolgáló mozgalomhoz, amelynek későbbi jóbarátja, JÓKAI MÓR is aktív részese volt. Alkotói pályája csúcsán, a Krisztus Pilátus előtt című képének budapesti bemutatása idején együtt utaztak a festő szülővárosába, Munkácsra. Jókai szerint ekkor merült fel a festőben a honfoglalás jelenetének megörökítése. 1890-ben Budapestre érkezve a festő és felesége Jókainál vendégeskedett elsőként. Az 1893-as Jókai-évben a festő felesége is részt vett a Jókai Mór tiszteletére készített díszszőnyeg összeállításában, Munkácsy Mihályné neve hívószóként szerepelt a kezdeményezés felhívásában.

A cárok udvari festőjeként ismert ZICHY MIHÁLY 1872-ben sokévnyi oroszországi tartózkodás után utazott Nyugat-Európába. Ekkor ismerkedett meg Munkácsy Mihállyal; csak azért ment Düsseldorfba, hogy találkozzon a Siralomház magyar alkotójával. Az 1873-as Bécsi Világkiállításon már együtt állítottak ki. 1877-ben Zichy leányában találta meg a Milton az Elveszett Paradicsomot diktálja leányainak című képének egyik nőalakját. Ebben az évben még a nevenapjukat is együtt ünnepelték. Munkácsyék 1879-ben indított szalonjának Zichy rendszeres látogatója volt. 1897-ben a Műcsarnok művészünnepén bemutatott szobrászati installáción mindketten a magyar művészet „apostolaként” jelennek meg.

Munkácsy Mihály és a temető Erkel Ferenc útján nyugvó LOTZ KÁROLY festőművész, az Országos Magyar Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezde tanára kollegiális kapcsolatot ápolt. Amikor Munkácsy 1890 októberében Magyarországra érkezett, Lotz Károly műtermét is meglátogatta. A Műcsarnok 1897-es művészünnepén Lotz a magyar művészet harmadik apostola Munkácsy és Zichy mellett. A negyedik apostol pedig Az a Benczúr Gyula volt, akinek életművét a Munkácsy Mihály Múzeum Benczúr, a fenséges című, 2025. augusztus 10-ig látható kiállítása is megidézi.

„A rettenthetetlen magyar”, TÜRR ISTVÁN mérnök, magyar szabadsághős és tábornok megismerkedésük idején, Munkácsy Mihályhoz hasonlóan, Párizsban élt. 1879-től kezdve a festő és felesége szalonjának rendszeres látogatója volt. Portréjával találkozhatunk a Honfoglalás című kolosszálképen, közvetlenül Árpád figurájától jobbra fedezhetjük fel. Franciaországban készült arcképét modellje később a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. A Türr portré évtizedek óta a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban vendégeskedik.

Munkácsy Mihály és ÁBRÁNYI KORNÉL zeneszerző, zongoraművész barátsága a festő ifjúkoráig nyúlik vissza. Amikor 1866-ban szemműtétéből lábadozott a magyar fővárosban, Munkácsy rendszeresen látogatta a Kammon Kávéházat az 1853-ban bezárt Landerer és Heckenast Nyomda épületében. A festő Ábrányi Kornél baráti köréhez tartozott, aki két évtizeddel később így írt az együtt töltött korai időkről: „Miskának egyébként az volt a kötelessége, hogy végig hallgassa a mi verseinket, melyekkel halhatatlanságot keresve öltük. Miska nem egyszer szédelgett a rettenetes bombasztoktól…” A következő év augusztusában a festő a müncheni akadémiáról a szünidőre hazatérve, először az aradi országos dalárdaünnepélyre utazott. Itt is a rendezvény körül szaktanácsadóként bábáskodó Ábrányi társaságában töltötte idejét.

Közvetlenül a festő halála után Csaba elöljárói levélben keresték meg az özvegyet, hogy Munkácsy-alkotásokat kérjenek tőle. A válasz az Ecce homohoz készült Krisztus töviskoszorúval című festmény adományozására vonatkozó ígéretet tartalmazta. Munkácsyné a férjét tizenöt évvel később követte, hagyatéka alapozta meg a már a festő fiatal korában a városban kialakult kultusz éltetését, valamint A világ legnagyobb Munkácsy gyűjteményét, amelyet ma is Békéscsaba városának múzeuma őriz és gyarapít.

Gyarmati Gabriella művészettörténész

 

Galéria:

---