Kerekes Ernő tanár úr, aki 1912-ben lelkesen köszöntötte az egyébként Békéscsabán is járt Ady Endrét egy díszebéden Zilahon, modellt ült a kiváló arcképfestővé vált fiának, Kerekes Györgynek. A portré a művész fia, dr. Kerekes Attila, Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője nagyvonalú felajánlásának köszönhetően ezután a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményét gazdagítja majd. A festményt az adományozó 2019. augusztus 31-én, szombaton, 13.30 órakor adja át a Munkácsy Mihály Múzeum Zöld Szalonjában.
Ady Endre: A XX. századi magyar költészet és a politikai újságírás megújítója. Tanulmányainak fontos állomását jelentette a zilahi református kollégium, ahol a millennium esztendejében, 1896-ban jeles eredménnyel érettségi vizsgát tett. De más is történt Zilahon. Ezekben az években aratta első irodalmi sikereit, és ekkor ismerkedett meg a kocsmákkal és a dohányzással. És a hölgyekkel…
Kerekes György: Festő és tanár, aki a trianoni határlezárás elől menekült Budapestre. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula osztályába járt. 1935-ben került Békéscsabára, ahol a Lórántffy Zsuzsánna Leánygimnáziumban vállalt rajztanári állást. Lírai hangvételű tájképeket, portrékat, csendéleteket, utca- és csoportképeket festett.
Hogy mi köti össze a két művészt? Mindketten erősen kötődtek Zilahhoz? Igen. Mindketten szerették Erdélyt? Igen. Mindketten élénk kulturális élethez szoktak? Természetesen. De valami más is összekapcsolja kettejüket. Ugyanis Kerekes György édesapja, Kerekes Ernő tanította Ady Endrének a magyart és a németet a zilahi református Wesselényi kollégiumban. Ady ekképpen beszél ezekről az évekről: „Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendő minden perce determináló perc volt.”
