Hetek óta vártuk, hogy nyíljon az ajtó, és a tőle megszokott vidámsággal belépjen rajta. Ma nagy fájdalommal, mélyen megrendülve, mérhetetlen szomorúsággal kellett tudomásul vennünk, hogy nem jön többé. Elment közülünk Ando György, az igazgató, a kolléga, a barát, aki kifejezhetetlenül nagy űrt, de ugyanakkor jelentős nyomot hagyott maga után. Barátságos személyisége, kreativitása, humora, gondoskodó szeretete pótolhatatlan. 2021. szeptember 22-én, fájdalmasan fiatalon, 55 évesen távozott közülünk.
Ando György szakmáját szívvel-lélekkel végző, igazi néprajzkutató volt. Békéscsabán született 1966-ban, és magától értetődő módon a szlovák iskolában végezte alap- és középfokú tanulmányait, majd a pozsonyi Comenius (Komenský) Egyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán szerzett diplomát. Pozsony élete fontos szakasza volt, számos barátságot kötött itt, és szép történeteket őrzött a fiatal évei időszakából.
1989-től a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága néprajzos muzeológusaként dolgozott, 2001-től 2012-ig az intézmény múzeumigazgató-helyettese, 2013-tól a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója volt. Egész pályafutása a csabai múzeumhoz kötődött, ismerte a muzeológiai munka és a néprajzkutatás minden apró részletét. Nem csak ismerte, hanem szerette is a múzeumot, az itt folyó csapatmunkát. Mindig hangoztatott célja a szakmai-tudományos-kiállítási munka fellendítése, színessé, érdekessé tétele volt, hogy ebben az intézményben semmi ne legyen szokványos, unalmas. A múzeumunk olyan hely legyen ahova érdeklődéssel, izgalommal, kíváncsisággal teli várakozással lépnek be az emberek, és elégedetten távoznak. És így lett. Kiállítások, rendezvények, programok sora, a múzeum elismertségének elérése őt igazolta. Nehéz feladatot hagyott ránk, munkatársaira.
Ando György tudományos kutatási területe a békéscsabai, valamint a hazai szlovákság népi építészetének, a megye népi hagyományainak vizsgálata volt. Kevés olyan embert ismerünk, aki ilyen erős és mély gyökerekkel kötődne szülővárosához és a szlovák közösséghez. Nem véletlen, hogy elindította a múzeumban az „Ami csabai…” kiállítás- és kiadványsorozatot, amivel méltó helyre emelte a csabaiságot, a csabai múltat, a város kulturális értékeit, jeles személyiségeit. A hazai szlovákság életében az évek során több társadalmi tisztséget töltött be és választott tisztségviselője is volt helyi és országos szinten egyaránt.
Számos időszaki kiállítás megvalósításában vett részt Magyarországon és külföldön, több könyv és számos szakmai tanulmány szerzője volt. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy színvonalas, tudományos igényű, ugyanakkor nagy létszámú látogatót vonzó kiállítások adják a múzeum tevékenységének gerincét. A népszerű időszaki kiállítások után, a 2020–2021. évben az „utazás TÉRben és IDŐben” című, modern szemléletű új állandó kiállítással is büszkélkedhet a múzeum, melynek egységei, a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala, valamint a Békéscsaba az évezredek idővonalán című kiállítások méltán számíthatnak a látogatók érdeklődésére.
2013-ban mind tartalmi, mind formai szempontból megreformálta és szerkesztőként koordinálta a múzeum kiadványozási tevékenységét, aminek eredményeként nagy érdeklődésre számot tartó könyvek sora jelent meg a Munkácsy Mihály Múzeum kiadásában. A folyamatosan végzett tudományos kutatómunka és ismeretterjesztési feladatok közül kiemelésre érdemes az Európai Unió által támogatott 5 PHARE CBC projekt, amelynek keretében romániai és magyarországi településeken zajlottak változatos tematikájú kutatások a békéscsabai és az aradi múzeum munkatársainak közreműködésével. A szakmai csapatmunka nemcsak tudományos értékeket, hanem hosszan tartó baráti kapcsolatokat is eredményezett számára. Ugyanez jellemezte a szlovákiai tőketerebesi múzeum munkatársaival való szoros szakmai kapcsolatát és barátságát, melynek nyomán számos kiemelkedő programot hozott létre kölcsönösen a két intézmény.
Múzeumi munkájához kapcsolódóan számos társadalmi tisztséget is betöltött az elmúlt évtizedekben, többek között a Magyarországi Tájházak Szövetsége elnökségi tagjaként, a magyarországi Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága regionális referenseként, a Békés Megyei Értéktár Bizottság tagjaként, a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság elnökeként, továbbá a Magyar Néprajzi Társaság tagjaként hasznosította tudását. Szakmai elismertségét jelzi, hogy 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma Múzeumi szakági szakfelügyelője volt.
Néprajzkutatói és igazgatói működését több kitüntetéssel és díjjal ismerték el: a Magyar Néprajzi Társaság PRO ETHNOGRAPHIA MINORITATUM emlékérme (2006), Móra Ferenc-díj (2016), az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Nemzetiségekért Díja (2017) „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Elismerése” kitüntetés (2019), Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozat (2020), Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2021).
Ando György egy, a közelmúltban készült interjúban így vallott törekvéseiről: „Megítélésem szerint a múzeum feladata, hogy az adott régió kulturális-tudományos fellegvára legyen. A múzeumban dolgozó szakemberek legyenek a kutatási területük leginkább avatott szakértői, őket hívják adott problémák megoldására, őket keressék egy-egy kérdés megválaszolására. Egy múzeum nem csak bemutatni akarjon, hanem ismereteket is adjon át. Minden kiállításnak, kiadványnak legyen meg a mondanivalója, üzenete, amely illeszkedik az intézmény küldetéséhez, stratégiájához. (…) A munkatársakkal azt a célt tűztük ki, hogy a múzeumunk, ahogyan száz esztendővel ezelőtt, ismét Kultúrpalotaként működjön és a most épülő Munkácsy-negyed koronaékszere legyen. Igazgatóként úgy gondolom, ezt csupán a kollektíva összefogásával és a fenntartó város támogatásával együttesen lehet megvalósítani.”
Ezek a szavak szinte a jövőre vonatkozó iránymutatásként hatnak. Igen, így szeretnénk, így lesz… De nem lesz könnyű úgy, hogy nincs már velünk, köztünk.
Nehéz búcsúzni egy olyan embertől, akit nagyon sokan ismertek és szerettek… Nehéz megfogalmazni azt, amire nincsenek szavak.
Nyugodjék békében! Emlékét kegyelettel megőrizzük!
—
a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai
Ando György igazgató urat a Munkácsy Mihály Múzeum saját halottjának tekinti.
