A sarkadi születésű Czeglédi Imre magyar–történelem szakon végzett a szegedi tudományegyetemen, majd az ELTE könyvtár szakán is képesítést szerzett. Pályája kezdetén, egy negyed évszázadig középiskolai tanárként dolgozott a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. Az azt követő időszakban, tíz évig a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága történész muzeológusaként és osztályvezetőjeként tevékenykedett. 1985-től, nyugdíjba vonulásáig a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója volt.
Czeglédi Imre legfőbb érdeme, hogy az ő igazgatósága alatt készült el és nyílt meg az Erkel Emlékházban egy új állandó kiállítás, de jelentős szerepe volt a századforduló polgári életmódjába betekintést nyújtó Ladics-ház megnyitásában is. A Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára sorozatban megjelent az Erkel Emlékházat és a Szent József templomot bemutató kiadványa. Az intézmény kiadványaként publikálta a Petőfi Gyulán című tanulmányát, valamint részt vett az Erdős Kamill cigánytanulmányai című kötet szerkesztési munkálataiban.
Legfontosabb kutatásai Békés megye történetével, főként gazdaság- és kultúrtörténetével kapcsolatosak. Számos publikációja jelent meg önálló kötetekben és szakmai kiadványokban. Kiemelésre méltóak Munkácsy Mihállyal kapcsolatos kutatásai, melyek eredményeit több kötetben publikálta (Munkácsy Békéscsabán, Munkácsy Békés megyében, Munkácsy ősei és rokonsága, Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!). Megírta a Gyulai Harisnyagyár történetét, írt Göndöcs Benedek munkásságáról, kötetet adott ki Békéscsaba utcaneveiről. Nevéhez kötődik a Gyulai útikalauz anyagának összeállítása, amely sok kiadást megélt, és amelynek angol és német nyelvű változata is megjelent.
Mély fájdalommal búcsúznak dr. Czeglédi Imrétől volt kollégái és a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai. Nyugodjék békében!
