Szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy márciusban nem csak a nemzetközi Nőnapot és a Márciusi Ifjakat ünnepeljük, hanem a számunkra az életet jelentő beporzó rovarokat is, március 10-én, a Beporzók Napján. Attól, hogy mi emberek egy parányi méretű lény miatt bezártságra kényszerültünk, a tavasz már lassan megérkezik, és a természetben körülöttünk található élőlények folytatják az évszaknak megfelelő életüket.
Magyarországon, két magánember kezdeményezésére, 2018-tól március 10-ét a Beporzók Napjának nyilvánították. A cél, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy mi mindent köszönhetünk a beporzó rovaroknak. Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók és sorsdöntő tudatosítani, hogy nélkülük elképzelhetetlen az emberhez méltó élet a Földön.
• Magyarország területén kb. 30 000 rovarfaj fordul elő a Föld területén pedig 2-3 milliótól több mint 30 millióra teszik a fajszámot!
• Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású.
• Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
• Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
• A Harvard Egyetemen beporzásra alkalmas parányi robotrepülőkkel kísérleteznek, amelynek eredményeként sikerült drónnal pollent átvinni egyik növényről a másikra. Ez lenne a megoldás? Fenntartható ez? És mi lesz a mézzel? Egy kiló mézért méhecskék félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és amennyit repülnek, azzal 7-szer körülrepülhetnék a Földet. Mindezt drónnal?
Rovarok termelik nekünk a mézet, a méhviaszt, a valódi selymet. Nagyon sok állat nagyrészt vagy kizárólag rovarokkal táplálkozik – gondoljunk például a legtöbb énekesmadárra, denevérre, gyíkra és békára! Persze a legtöbb rovart más rovarok és pókok fogyasztják el. A rovarfogyasztásból az ember sem marad ki, hiszen a trópusi konyhákon, de a nyugati világban is rendkívül ízletes fogások készülnek rovarokból.
Nagyrészt rovarok – főleg bogarak és legyek – tüntetik el az elhalt élőlényeket: az elpusztult állatokat, a trágyát, az élettelen növényi anyagot, köztük a kidőlt fákat is. Nélkülük a lebontást csak gombák és baktériumok végeznék, és jobb nem elképzelni, mi lenne, ha beláthatatlan ideig hevernének tetemek és más bomló dolgok a Földön.
A rovarok megtalálták a helyüket a kultúránkban is. A hangyák és a méhek tevékenykedéséről irodalmi alkotások szólnak. A lepkék, a szitakötők, a bogarak pompás képviselőit az ókor óta csodálhatjuk képzőművészeti alkotásokon éppúgy, mint játékokon, ruhákon, reklámokon, képeslapokon és hűtőmágneseken.
Amennyiben fontos számunkra az emberiség jövője, mindenki megtalálhatja a módját annak, hogyan segítse zümmögő barátainkat. Ezt megtehetjük rovarhotel vagy darázsgarázs építésével, továbbá rovarbarát kertek és parkok létesítésével, ahol a megfelelő, nektárt adó tápnövényeket ültetve és virágos gyepfoltokat meghagyva méh- és lepkelegelőket lehet biztosítani. Sok más tippet is találhatunk a www.beporzoknapja.hu honlapon.
Váncsa Klára természettudományos muzeológus
