Az Arad Megyei Tanács és az Arad Megyei Kulturális Központ szervezésében június 20–21-én zajlott a Történelem, kultúra, identitás című nemzetközi konferencia.Az Aradi Városháza impozáns dísztermében rendezett kulturális antropológiai szimpózium szerbiai, romániai és magyarországi résztvevői a legkülönbözőbb témakörökben mutatták be kutatási eredményeiket. Előadások hangzottak el egyebek mellett a habán fazekasságról, a romániai szerbek helyzetéről a kommunizmus idején, a detai szerb ortodox templom identitáserősítő szerepéről, a nagyperegi ruszinokról, a romániai szlovák nyelvű irodalomról, a kétegyházi nyelvi környezetről, a temesvári Bánáti Szabadtéri Néprajzi Múzeum kulturális marketing elemeiről és a magángyűjteményekről, mint kulturális örökség elemekről.
A tudományos konferencián intézményünk négy munkatársa vett részt.Dr. Bácsmegi Gábor régész Két világ – Pogány hagyományok a 11. században című előadásában az M44-es út ásatásain előkerült leletegyüttest mutatta be, mely a keleti, steppei pogány hagyományokkal mutat rokonságot. Az érdekes előadásból az érdeklődő közönség megtudhatta, hogy a kettévágott kutyára tett eskü és a lóhús evése folyamatosan megfigyelhető a keleti, nomád népeknél, azonban a Kardos határában talált lelet már a 11. századra keltezhető, amikor a Magyar Királyság elméletileg keresztény királyság. A történeti és régészeti források szerint azonban ez a folyamat a Körös–Maros-közén egészen a 11. század végéig tartott.
Ando György néprajzkutató, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója Békés Megyei Értéktár címmel megtartott előadása Békés megye értékeit ismertette a résztvevőknek. A 2013 szeptemberében megalakított Békés Megyei Értéktár Bizottság tagjaként bemutatta a szervezet működését, mely arra hivatott, hogy összeállítsa a megyében fellelhető értékek jegyzékét, illetőleg, hogy a legfontosabb megyei értékeket a Magyar Értéktárba, a hungarikumok közé ajánlja. Az Arad Megyei Tanáccsal és az Arad Megyei könyvtárral együttműködésben kiadott háromnyelvű kiadvány illusztrációi felhasználásával kiemelte a legreprezentatívabb elemeket a több min ötven értéket számláló megyei jegyzékből.
Martyin Emília néprajzos muzeológus, a szellemi kulturális örökség Békés megyei szakmai referense azokat a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó magyarországi örökségelemeket mutatta be, amelyek szóban, tudásban, képességekben, szokásokban léteznek, élő közösségekhez kapcsolhatóak, és amelyeket a közösségek megőriznek és újrateremtenek. A Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon című előadás bemutatta az örökséggel kapcsolatos tevékenység szervezeti működési rendszerét, kiemelve a reprezentatív UNESCO lista, a nemzeti jegyzék és a jó gyakorlatok néhány fontos elemét.
Gyarmati Gabriella művészettörténész Munkácsy és a fotográfia című előadása a festőgéniusz nevét 1951-től viselő békéscsabai múzeum Munkácsy Mihály gyűjteményét mutatta be. Azt a műtárgykollekciót, amellyel múzeumunk a művész özvegye adományának köszönhetően kiérdemelte „A világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye” megtisztelő titulust. A ma 576 darabból álló gyűjteményből a művészettörténész a fókuszba a fotóanyagot állította, amely a festőt és családját ábrázoló képeket, a művész életének helyszíneit és a festményekhez használt fotótanulmányokat foglalja magában.
Martyin Emília
tudományos-muzeológiai osztályvezető