Néhány évvel ezelőtt egy számunkra ismeretlen festő kereste meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot. Életművének keresett biztos elhelyezési lehetőséget egy, azt gondosan óvni tudó közgyűjteményben. Tótkomlósi születésű lévén, Békés megyei múzeumban gondolkodott. Ő volt Németh Ottó László. A nagyvonalú adományt, a több mint háromszáz műtárgyat magában foglaló kollekciót a Munkácsy Mihály Múzeum örömmel elfogadta. A tárgyak feldolgozását, nyilvántartásba vételét azonnal megkezdtük. Most kaptuk a hírt, hogy a festő az elmúlt héten, 2018. július 6-án elhunyt.
Németh Ottó László festő 1918. április 26-án született Tótkomlóson, ahol édesapja pékmesterként dolgozott. A család nehéz anyagi helyzete miatt iskoláztatása megszakításokkal folyt; a négy polgári osztály elvégzése után a kereskedelmi középiskolában 1939-ben szerzett bizonyítványt. A második világháborúban három éven keresztül teljesített szolgálatot. Több mint ötven esztendeig Pesterzsébet lakója volt, de Németh Ottót számon tartották mint a tótkomlóson születettek legidősebbjét.
Németh Ottó önarcképe az 1980-as évekből
Művészi pályája hét évtizeden át ívelt. Tizenhét esztendős korában kezdte magát autodidakta módon képezni. Az 1940-es években egy pályáját megalapozni képes budapesti rajzszakkört látogatott. Az iparművészeti iskola esti rajzkörének két egymást követő tanfolyamán készültek a gyűjteményi rész jelentékeny egységét képező tanulmányrajzok élő és gipsz modellek után. E legkorábbi munkáktól indulva felidézhetjük Németh Ottó alkotói útját. Külön csoportot alkotnak a tussal, golyóstollal vagy filctollal készült monokróm látképek és az akvarellel készült színes, finom kidolgozású táj- és épületábrázolások. A Németh Ottó anyag több portrét és egy kubisztikus önarcképet is magában foglal. Az alkotó kísérletező kedvét színezett linóleummetszetek, papírmetszetek, hímzett és festett kerámia képek is illusztrálják.
Németh Ottó alkotásaiból készítettünk egy válogatást, amelyet Budapesten rendezett életműkiállításán mutattunk be a művei iránt rendkívül fogékonynak mutatkozó közönségnek. Egy száz esztendős művész kiállítását rendeztük meg egy épp centenáriumát ünneplő kiállítóhelyen, a Csili Művelődési Központban… Németh Ottó a kiállítás megnyitójára még el tudott jönni. Emlékszem, ahogyan körülnézett. Úgy tűnt, hogy elégedett volt. Elégedett volt, de talán elsősorban nem is a kiállítás miatt. Inkább annak okán, hogy a hosszú alkotópályát méltóképpen zárhatta le. Megvalósította életének nagy tervét. Nagy öröm számunkra, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum ebben a segítségére lehetett.
Gyarmati Gabriella művészettörténész
