A Magyar Régész Szövetség szervezésében idén is megrendezték a Régészet Napja országos programsorozatot. 27 városban 52 intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A rendezvény idei témája a „Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember” volt.
A Munkácsy Mihály Múzeum különleges ásatáslátogatással kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Kamut közelében található XII. századi Árpád-kori település számos különlegességet tartogatott az érdeklődőknek. A lelőhelyen többek között olyan érdekességek voltak láthatóak, mint a ló csontokkal kirakott kemence, szarmata harcos csontváza és sír mellékei (kés, vascsat, lándzsa), bronzkori agyag figura, valamint egy Árpád-kori líra alakú csat. A Nagy Dániel régész vezetésével lezajló ásatás látogatás során az is világossá vált, hogy a szakemberek munkáját nagyban megkönnyítik a múzeumbarát amatőr fémkeresősök.
A program második felében Nagy-Lackó Balázs régész muzeológus ismertette Kamut történetét. Elmondása szerint a középkorban két Kamut létezett, Kis- és Nagykamut. Valószínűleg mindkét helységhez külön templom tartozott. Kamutot 1295-ben említik először az írott források. Nagykamut 1704-ig létezett, így a környéken folyamatos lehetett a letelepedés. Egy 1517-es utalás szerint templomát Szent Margit tiszteletére szentelték. Kamut forgalmas településnek számított akkoriban, hiszen ahogy egy 16. századi írás jegyzi, marha vámolásra is jogosultsága volt. Ezáltal kiemelt kereskedelmi jelentőségre tett szert, melyre a lelőhelyen előkerült középkori mérősúly is utalhat.
Nagy Anikó közművelődési munkatárs
