Fontosabb életrajzi adatok

1844. február 20-án született Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként.
1850 Előbb édesanyja, majd apja is meghal.
1851 Békéscsabára kerül Reök Istvánhoz, anyai nagybátyjához.
1854-1858 Asztalosinasnak tanul Békéscsabán, majd a segédi bizonyítvány megszerzése után Aradra megy.
1860 Betegsége miatt kénytelen visszatérni nagybátyjához Gyulára, ahol először egy Fischer nevű helyi rajztanártól vesz órákat.
1861 Megismerkedik Szamossy Elekkel, akinek tanítványa lesz.
1863 A Szamossyval töltött két év után visszatérve Békéscsabára megfesti első olajképét, a Levélolvasást.
1863-1864 Budapesten elnyeri a Képzőművészeti Társulat támogatását, lelkes pártfogókra talál Ligeti Antal és Than Mór személyében.
1865 Felveszik a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahonnan a tandíj befizetésének elmulasztása okán fél év múlva kizárják, útja újra nagybátyjához vezet Gerendásra.
1866 Beiratkozik a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor. Ekkor készül a Vihar a pusztán.
1867 Eötvös József állami ösztöndíjából a Párizsi Világkiállításra utazik, ahol meghatározó hatást gyakorol rá a Gustave Courbet műveivel való találkozás. Elhagyja az akadémiát; megismerkedik Wilhelm Leibl német festővel.
1868 Düsseldorfban megfesti az Ásító inast.
1870 Az előző évben elkezdett Siralomház elnyeri a párizsi Salon aranyérmét. A táblához használt nagyszámú fotótanulmány - mint alkotói eszköz - új utat nyit Munkácsy előtt. A Siralomház a mesterségbeli tudás teljes fegyverzetének birtokában mutatja a mestert, és olyasmit láttat, amit az átlagszem esetleg észre sem vesz, realizmusa színtiszta igazmondás.
1871 Párizsba költözik, ahol műtermet bérel.
1872 Kapcsolatba kerül Goupil műkereskedővel. Depresszióba esik, az 1970-ben megismert De Marches báró colpachi birtokán öngyilkosságot kísérel meg.
1873 Öt műve szerepel a Bécsi Világkiállításon; meghal De Marches; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazik; az év végén elfoglalja új, igen előkelő műtermét.
1874 Házasságot köt De Marches báró özvegyével, Cecile-lel, a Colpachról induló, a többek között Baselt, Genfet, Freiburgot, Milánót, Velencét, Bécset és Pestet érintő nászút egyik állomása Békéscsaba, ahol műtermet rendez be, ekkor készül a Poros út I.. A Salonban kiállítja a Zálogházat.
1876 Bemutatja a Műteremben c. festményt, melynek elkészültétől számítva esetében már nem beszélhetünk többé sem kritikai realizmusról, sem népéletképekről. A reprezentatív párosportré a Munkácsy által választott új festői irány iránti elkötelezettség jelképe, korszakhatárt jelez, egy új alkotói szakasz kezdetét. Szalonképek és a hozzájuk szervesen kapcsolódó virágcsendéletek, tájképek és az ábrázolt személy lelkének mélyében történtekről tudósító, érzékeny látásmódot tükröző arcképek születnek, melyeket - nagymonográfusa szóhasználatával élve - a "nagyvállalkozások" követnek. Mindehhez sokkal több színre van szüksége mint eddig.
1878 A Párizsi Világkiállításon a Miltonnal szerepel, amely révén új műkereskedővel kerül kapcsolatba Sedelmayer személyében, aki a képet Európa számos művészeti központjában bemutatja. Felmerül benne az első Krisztus-kép ötlete. Témája, ahogy a teljes Trilógiájé, érzelmi úton megközelíteni és bemutatni az Istenembert, mely gondolat szimbolikájának megértését a kompozíciók teatralitása csak fokozza.
1881 Elkészül a Krisztus Pilátus előtt, amelyet impresszáriója szintén bemutat több országban, mielőtt tulajdonosa, Wanemaker New York-i áruháztulajdonos hazaszállítaná. 1882-ben Budapest az egyik állomáshely, ezen alkalomból ideutazva, a mester nemességet kap Ferenc Józseftől.
1884 Befejezi az őt három éven keresztül foglalkoztató Golgotát.
1886 Megfesti Haynald Lajos kalocsai érsek, Liszt Ferenc, Paál László, majd amerikai utazása alatt többek között Wanemaker kisasszony portréját, valamint a Mozart halálát.
1887 Felkérik a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének megfestésére, A reneszánsz apotheozisa 1890-ben kerül a helyére.
1891 Hozzáfog az akkor épülő Parlament számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. Az erősen narratív megoldású műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készít Magyarországon. 1893-ban fejezi be a munkát.
1896 Az elkészült Ecce Homot Budapesten mutatja be és részt vesz a millenniumi ünnepségeken. Visszautazik Párizsba, ahol titkárával, Malonyay Dezsővel leltárba veszik a műterem állományát. Egyre romló idegállapota miatt először Baden Badenba, egy évvel később az endenichi szanatóriumba szállítják.
1900. május 1-jén hal meg.

Gyarmati Gabriella