Múzeum bemutatása
 
 
Köszöntő
Bemutatkozás
A múzeum története
Múzeum bemutatása
Virtuális kiállítások
Szakmai oldalak
Civil szervezetek
Érdekes oldalak
Impresszum

A magyar muzeológia idejekorán felismerte a fényképdokumentumok jelentőségét, a Nemzeti Múzeumban már az 1870-es években nyilvántartásba vették az első dagerrotípiát. Intézményünk hőskorában, az 1930-as években Banner Benedek és Linder László a fényképek beszerzésére is figyelmet szentelt, sajnos a kezdeti leltárak a második világháborúban megsemmisültek. Az archív anyag feldolgozására csupán az 1950-es évek elején, a tematikus, tudományágankénti nyilvántartás bevezetésével került sor. A XX. század eleji múzeumszervezők az akkor még többségében szlovák lakosú Békéscsaba tárgyi kultúrájának reprezentatív darabjaival, a lakásbelső, öltözködés, gazdálkodás és pásztorélet tárgyaival alapozták meg az intézmény néprajzi gyűjteményét. A megyebeli magyarok és nemzetiségi csoportok népi kultúrájának vizsgálata mindvégig párhuzamosan haladt. 1974-től bázismúzeumi feladatkörként a hazai szlovák és román nemzetiségi kutatások fokozott hangsúlyt kaptak. A néprajzi-nemzetiségi gyűjtemény közel tízezer egyedi tárgyra tehető.

A hatvanezer darabos fotótár szűk keresztmetszetét képviselik a most közreadott néprajzi fényképek. Két nagyobb egységük: a XIX. század második felétől nagyjából az 1930-as évekig készített műtermi felvételek, valamint a dokumentumképek, a műtermi fotók a kor ízlésigényét tükrözik. Ekkortájt a legtöbb településen működött már fényképész műterem, és divatos lett a családi fényképezkedés. A fotók jó része lakásdíszítő emléktárgy, családi ereklye volt. Az olykor esetlen, merev mozdulatlanság mögül az utódoknak és a maradandóságnak szánt ünnepélyes, komoly tekintet figyel ránk. Ezek a képek a viseletváltozáson kívül jelentős társadalomnéprajzi, gesztuskommunikációs adatotokat közölnek .

Számottevő a néprajzi terepmunkák során immár a tudatos dokumentálás szándékával megörökített képanyag, túlnyomó részük dr. Tábori György (1913-1997) néprajzkutató nevéhez fűződik, aki 1951 és 1968 között a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója volt. Több ezer néprajzi fotóján a népélet minden fontos területét lencsevégre vette, főként a népi építészeti emlékek megörökítésével alkotott pótolhatatlant.

Virtuális bemutatónkon kellemes böngészést!