|
A németek
Békés megyében a német népcsoport a török hódoltság utáni szervezett újratelepítés keretében költözött néhány településre. A betelepülés több hullámban történt 1724-1744 között. Gyula és Elek németsége katolikus, Mezőberényé evangélikus. A vallási különbözőség kulturális és népszokásbeli eltéréseket is eredményezett. Elek a Trianoni diktátumig Arad megyéhez tartozott, úgyszintén Almáskamarás is. Almáskamarás dohánykertész község, 1844-ben főként eleki németek népesítették be. A mezőberényi németek a magyarlakta Gyomára települtek 1830-ban. A néhány százfős gyomai német közösség a XX. sz. második felére nagyrészt asszimilálódott. A mai Békés megyében négy településén található számottevő német lakosság. A németség viszonylag zárt közösségekben élt a XX. század első feléig. Jól példázzák ezt, a gyulai Német-Gyula városrész vagy berényi Német vég településrész közigazgatási elnevezései. Hagyományos kultúráját és népszokásait főként az eleki és almáskamarási németség őrizte meg. A történeti és társadalmi kutatások is alátámasztják, hogy a németek körében indult meg leghamarabb a polgárosodás, elsőként leginkább a városiasodott Gyulán. A békési németek többsége mezővárosokban élt, kivételt csak Almáskamarás képez. A XIX. század második felében a nagyhatárú mezővárosi településeken a paraszti gazdálkodásban történt változások egy öntudatos parasztpolgári társadalom kialakulását eredményezték. A megye legpolgárosodottabb és egyben városiasabb települése Gyula volt. A jobbára mezővárosi településeken élő németség a polgárosodásban is élenjárt. A parasztpolgári társadalom vagyonosodását reprezentálják az építkezésben történt változások. A vagyonos német gazdák tekintélyes, gyakran utcára forgatott házakat építettek, ezek az épületek már a polgári építkezés jegyeit hordozzák. Külön említésre méltók a berényi szárazbejárós és az eleki kőlábas nagykapus házak.
A polgárosodás a lakáskultúrában is megjelent, a helyi iparosok által készített bútorok a gyulai és berényi mesterek munkáját dicsérik. A szobabelsők a XX. sz. elején már a polgári ízlést követik, a tisztaszobát az új berendezési tárgyakkal gazdagodott reprezentatív lakótér váltja fel. A viseletben, az öltözködésben történt változások is erre az időszakra tehetők. A hagyományos paraszti viseletet fokozatosan felváltja boltban vásárolt vagy a varratott ruhadarab. A házi szövésű textíliák és hímzéskultúra gazdagon virágzott a XX. század közepéig.
A hagyományok és népszokások Eleken és Almáskamaráson a katolikus vallásnak és viszonylagos zártságnak köszönhetően tovább megőrződtek, mint a többi németlakta településen.
A kiállításon látható tárgyak a Békés megyei németek sajátos parasztpolgári kultúráját reprezentálják.
|
