Békéscsaba korán felismerte Munkácsy Mihály művészetének jelentőségét: kultusza már az 1870-es évek elején kezdődött. Munkácsy és felesége érkezése nemcsak a Reök családnak, de a város honoráciorainak is ünnepe volt. A hivatalos elismerés első jele a békéscsabai Casino oklevele volt 1881-ben.

Az 1899-ben alakult Múzeumi Egyesület megkezdte a műtárgyak és ereklyék gyűjtését, már 1901-ben beleltározták Bartóky Lajosné ajándékaként Munkácsy ceruzarajzát. A gyűjtemény alapjainak megvetése érdekében megkereste az egyesület a lehetséges támogatókat, adományozókat, így az özvegyet, Cecile Papier-t. Munkácsyné sajnálattal írta, bogy nehéz anyagi helyzetében csak négy művet tudott megtartani, de azok egyikét "az Ecce homo fejet, férjem utolsó alkotásainak egyikét fogom a Békéscsabai Múzeum-Egyesület részére végrendeletileg hagyományozni".

Később Munkácsy és Munkácsyné mellszobrát Zsilinszky Mihály adományozta a múzeum-egyesületnek, s ő járta ki, hogy az egyesület két Munkácsy-festményt kapjon a Szépművészeti Múzeumtól.

1914-ben nyílt meg a múzeum önálló, ma is működő épülete, de abban nem voltak Munkácsy emlékek kiállítva. 1929-ben érdeklődött Cecile von Barnewitz, hogy szerepelnek-e a kiállításon Békéscsabán az általa 1917-ben küldött relikviák: A már említett Ecce homohoz kapcsolódó Krisztus-fejet, valamint a Munkácsyt ábrázoló két festményt (Emile Wauters belga festő és Hans Temple osztrák festő - az első Munkácsy-ösztöndíjas - művét) megtalálták a Szépművészeti Múzeumban.

Később került a békéscsabai múzeumba a padláson lappangó és nehezen kiszolgáltatott relikvia anyag.

Munkácsyné egyik örököse volt Barnewitzné Cecilie Ilges, akinek unokatestvére, Walter Ilges még Munkácsy életében monográfiát írt a mesterről. E könyv számtalan rajzot és fényképet közölt részben a művekről, másrészt portréfotókat is. Barnewitzné a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta az ereklyék egy részét, többek között Sedelmayer Munkácsyhoz írott leveleit, számlakönyvét, Munkácsyné számtalan fényképét. Nagyszámú tárgyi emléket és iratot küldött Békéscsabának Munkácsyné Cecile Papier végakaratából. A teljes anyag végül 1933-ra került Békéscsabára.

1932-ben átrendezték a múzeumot, 1935 körül újabb átalakítás történt: egy Munkácsy-emlékszobát létesítettek. 1947. május 4-én nyitották meg újra a Munkácsy Termet. 1958-ban örvendetes esemény történt: minisztériumi vásárlás során négy Munkácsy-festmény került Békéscsabára. Több időszaki kiállítás után 1964-ben megnyitották a harmadik Munkácsy-szobát.

Sz. Kürti Katalin